2010. aug. 12.
.. keresztül-kasul jártak Budapesten a gondolataink. Ha találkozik két gondolat, nyilván megtorpan, talán köszön is egymásnak. Te nem szoktál ilyesmire gondolni, mikor este lehunyod a szemed, de még nem alszol, csak várod, hogy elaludjál? Nem érzed, hogy szobád tele van gondolatokkal, amelyek mind jönnek valahonnan, mennek valahová, most éppen megpihennek, te meg ott fekszel, mint valami pókháló közepébe esett bogár, a gondolatok metszőpontjában, és azok fenntartanak, mint a küllők, nem szakadnak le alattad, mert erősek, érzed, hogy feszülnek, csak nem ismered a tartalmukat?
/Mózes egy, huszonkettő/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
mikor olvastam, az jutott eszembe, de. én egy csomószor gondolok erre.
VálaszTörlésezt a könyvet pedig imádom. ha visszakapom én is kiírok még belőle ezt-azt.
annyira jó ez a könyv!!!! kapod vissza hamarosan :)
VálaszTörléshuh, ez de jo, nem is ismertem...
VálaszTörlésköszcsi. :)